12 Amikor a város kapuja felé közeledtek, látták, hogy éppen egy temetési menet jön velük szembe. A halott egy özvegyasszony egyetlen fia volt. A városból sokan kísérték az asszonyt.
13 Amikor az Úr meglátta az özvegyasszonyt, megsajnálta, és ezt mondta neki: „Ne sírj!”
14 Odalépett a koporsóhoz, és megérintette. Akik a koporsót vitték, megálltak. Azután ezt mondta: „Fiú, én mondom neked, kelj fel!”
15 A halott ekkor felült, és beszélni kezdett. Jézus pedig visszaadta őt az anyjának.
16 Mélységes csodálkozás és megdöbbenés lett úrrá az embereken. Dicsőítették Istent, és ezt mondták: „Hatalmas próféta jelent meg közöttünk!” És: „Isten eljött, hogy segítsen népének”.
17 A Jézus híre egyre jobban terjedt Júdeában és az egész környéken.
18 A történteket Jánosnak is elmondták a tanítványai.