11 Uram, fölemelted kezedet,de nem látják.Majd meglátják, hogy féltőn szeretednépedet, és megszégyenülnek:tűz emészti meg ellenségeidet.
12 Uram, te szerzel nekünk békességet,hiszen mindent te tettél,ami velünk történt.
13 Urunk, Istenünk,más urak voltak gazdáink, nem te,de csak a te nevedet dicsérjük.
14 A halottak nem élnek,az árnyak nem támadnak föl,ezért büntetted megés irtottad ki őket,még az emlékezetüket is eltörölted.
15 Megszaporítottad e népet, Uram,megszaporítottad e népet,megdicsőítetted magad,mindenfelé kiterjesztettedaz ország határait.
16 Uram, a nyomorúságbantéged kerestek,és halkan fohászkodtak,amikor fenyítetted őket.
17 Olyanok voltunk előtted, Uram,mint a terhes asszony,amikor szülni kezd:míg vajúdik, kiált fájdalmában.