11 Azt gondoltam,hogy nem látom többéaz Urat az élők földjén,nem láthatok többé emberta világ lakói között.
12 Hajlékomat lebontják,mint a pásztorok sátrát,megfosztanak tőle.Összetekeri életemet,mint takács a vásznat,elvágja életem fonalát.Reggeltől estig végez velem!
13 Reggelig igyekeztem megnyugodni,de úgy törte össze minden csontomat,mint az oroszlán.Reggeltől estig végez velem!
14 Csipogtam, mint a fecske vagy a rigó,nyögtem, mint a galamb,szemeim fönnakadtak:Uram, szenvedek, segíts rajtam!
15 Mit szóljak? Hiszen amit megmondott,azt tette velem.Így múlnak el éveimlelkem keserűségében.
16 Uram, az éltet mindenkit,engem is csak az éltet ezek után,hogy megerősítesz és meggyógyítasz.
17 Bizony, javamra válta nagy keserűség.Hiszen megmentettélaz enyészet vermétől,és hátad mögé dobtadminden vétkemet.