14 Csipogtam, mint a fecske vagy a rigó,nyögtem, mint a galamb,szemeim fönnakadtak:Uram, szenvedek, segíts rajtam!
15 Mit szóljak? Hiszen amit megmondott,azt tette velem.Így múlnak el éveimlelkem keserűségében.
16 Uram, az éltet mindenkit,engem is csak az éltet ezek után,hogy megerősítesz és meggyógyítasz.
17 Bizony, javamra válta nagy keserűség.Hiszen megmentettélaz enyészet vermétől,és hátad mögé dobtadminden vétkemet.
18 Mert nem a holtak hazájábanmagasztalnak téged,nem a halottak dicsőítenek,nem a sírba leszállókreménykedhetnek hűségedben.
19 Az élő, csak az élő magasztalhat téged,akárcsak én most.Az apák tanítják fiaiknak,hogy te hűséges vagy.
20 Megszabadít engem az Úr,ezért pengessük a lantotéletünk minden napjánaz Úr házában.