1 Összerogyott Bél, leroskadt Nebó,állatokra és barmokrarakták szobraikat,amelyeket nektek kellett hordoznotok;most fáradt állatokra kerülnek teherként.
2 De nem tudják megmenteni a terhet,leroskadnak, összerogynak mind,maguk is fogságba kerülnek.
3 Hallgass rám, Jákób háza,és Izráel házának egész maradéka,ti, akiket születésetek óta hordozok,világra jöveteletek óta viszlek:
4 Vénségetekig ugyanaz maradok,ősz korotokig én hordozlak!Én alkottalak, én viszlek,én hordozlak, én mentelek meg.
5 Ugyan kihez hasonlíthatnátok engem,kivel mérhetnétek össze,kivel vethetnétek egybe,akihez hasonlítanék?
6 Kiöntik az aranyat az erszényből,kimérik az ezüstöt a mérlegen.Ötvöst fogadnak,hogy istent készítsen belőle,és leborulva imádják.
7 Vállra veszik, úgy hordozzák:ha helyére teszik, ott áll,el nem mozdul helyéről.Ha kiáltanak hozzá, nem válaszol,a nyomorúságból nem szabadít meg.