1 Dalt éneklek kedvesemről,szerelmesem szőlőjéről!Szőlője volt kedvesemnekkövér hegyoldalon.
2 Fölásta és megtisztította a kövektől,beültette nemes vesszővel.Közepére tornyot épített,sajtót is vágatott benne.Várta, hogy jó szőlőt teremjen,de vadszőlőt termett!
3 Most azért, Jeruzsálem lakóiés Júda férfiai,tegyetek igazságotköztem és szőlőm közt!
4 Mit kellett volna még tennemszőlőmmel, amit meg nem tettem?Vártam, hogy jó szőlőt teremjen,miért termett vadszőlőt?
5 Most én megmondom nektek,mit teszek szőlőmmel:lerombolom a kerítését, hogy lelegeljék,kidöntöm a kőfalát, hogy összetiporják!
6 Hagyom, hogy elvaduljon:nem metszik, nem kapálják,fölveri a tövis és a gaz.Megparancsolom a felhőknek is,hogy ne adjanak rá esőt!
7 A Seregek Urának szőlője:Izráelnek háza,és gyönyörű ültetvénye:Júda férfiai.Törvényességre várt,és lett önkényesség,igazságra várt,és lett kiáltó gazság!