4 Az én Uram, az Úr, megtanított engemmint tanítványát beszélni,hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak.Minden reggel fölébreszt engem,hogy hallgassam tanítványként.
5 Az én Uram, az Úr,megnyitotta fülemet.Én pedig nem voltam engedetlen,nem hátráltam meg.
6 Hagytam, hogy verjék a hátamat,és tépjék a szakállamat.Arcomat nem takartam ela gyalázkodás és köpködés elől.
7 De az én Uram, az Úr, megsegít engem,ezért nem maradok gyalázatban.Olyanná tettem arcomat, mint a kovakő,mert tudom, hogy nem vallok szégyent.
8 Közel van, aki igazságot ad nekem,ki mer perbe szállni velem?!Álljunk elő együtt!Ki az én vádlóm? Lépjen ide!
9 Íme, az én Uram, az Úr,megsegít engem,ki mer bűnösnek mondani?Mindnyájan szétmállanak, mint a ruha,moly rágja meg őket.
10 Aki köztetek féli az Urat,hallgasson szolgája szavára!Aki sötétségben jár,és nem ragyog rá fény,bízzon az Úr nevében,és támaszkodjon Istenére!