2 Rázd le magadról a port, kelj föl,fogságba vitt Jeruzsálem,oldd le nyakadról bilincsedet,Sion fogságba vitt lánya!
3 Ezt mondja az Úr: Ingyen adtalak oda, nem pénzen váltalak meg.
4 Mert ezt mondja az én Uram, az Úr: Egykor Egyiptomba került népem, és jövevény volt ott, aztán Asszíria sanyargatta.
5 Most pedig mit tegyek – így szól az Úr –, hiszen ingyen vitték el népemet?! Ujjonganak, akik uralkodnak rajta – így szól az Úr –, és gyalázzák nevemet szüntelen, mindennap.
6 Ezért majd megismeri népem a nevemet azon a napon, hogy én vagyok az, aki így szólt: Itt vagyok!
7 Mily szép, ha feltűnik a hegyekenaz örömhírt hozó lába!Békességet hirdet, örömhírt hoz,szabadulást hirdet.Azt mondja Sionnak:Istened uralkodik!
8 Halld, őrállóid hangosan kiáltanak,együtt ujjonganak,mert saját szemükkel látják,hogy visszatér az Úr a Sionra.