1 Az igaz ember elvész,és senki sem törődik vele.A hűséges emberek kimúlnak,és senki sem ügyel rá.A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,
2 de békességre jut;és fekvőhelyén pihen,aki egyenes úton járt.
3 Jöjjetek csak ide, ti boszorkányivadékok,te hűtlen, parázna fajzat!
4 Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat,miért öltögetitek a nyelveteket?Hiszen ti vagytok a hűtlen népség,a hazug fajzat,
5 akik bujálkodtok a tölgyfáknál,minden bujazöld fa alatt,gyermekeket vágtok le a patakoknál,a sziklahasadékokban!
6 A patak sima köveit tetted örökségeddé,azok jutottak osztályrészedül.Italáldozatot is mutatsz be nekik,ételáldozatot is viszel.Én ebbe belenyugodjak?
7 Magasba nyúló hegyen helyezted el fekvőhelyedet,oda is fölmész áldozatot bemutatni.