1 Ekkor Jób megszólalt, és ezt mondta:
2 Segítettél-e az erőtlennek,támogattad-e a tehetetlen karját?
3 Adtál-e tanácsot az oktalannak,hasznos volt-e sok tanításod?
4 Ki által mondtad el szavaidat,kinek a lelke beszélt belőled?
5 Megremegnek az árnyak,amelyek a vizek alatt nyugszanak.
6 A holtak hazája leplezetlen Isten előtt,nincs eltakarva a pusztulás helye.
7 Ő terjesztette ki északota kietlenség fölött,megerősítette a földet a semmiség fölött.
8 Fellegekbe zárta a vizeket,nem hasad meg a felhő alattuk.
9 Eltakarta trónusát,felhőt terjesztett ki fölötte.
10 Határt szabott a vizeknek,ott, ahol a világosságtalálkozik a sötétséggel.
11 Az egek oszlopai meginognak,és megrendülnek fenyegetésétől.
12 Erejével lecsillapította a tengert,értelmével szétzúzta a szörnyeteget.
13 Leheletétől kiderült az ég,amikor kezével átdöftea menekülő kígyót.
14 Pedig ez csak a szegélye útjának!S milyen halk szót hallunk tőle!De hatalmas mennydörgésétki tudná elviselni?