22 Beszédem után nem szóltak tovább,szavam permetként hullott rájuk.
23 Úgy vártak rám, mint az esőre,mint akiknek tavaszi esőt szomjaz a szája.
24 Ha nevetve fordultam feléjük,akkor ők sem hittek,ha derűs volt az arcom,nem szomorodtak el.
25 Én választottam meg, hogy mit tegyenek,élükön ültem, és úgy laktam közöttük,mint egy király a csapatában,mint aki gyászolókat vigasztal.