1 Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
2 Megszólalt Jób, és ezt mondta:
3 Vesszen el a nap, amelyen születtem,az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
4 Legyen sötét az a nap,ne törődjék vele Isten odafönt,ne ragyogjon rajta napsugár!