2 Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után,és a napszámos várja a munkabért,
3 úgy jutottak nekemhiábavaló hónapok,nyomorúságos éjszakákkalfizettek ki engem.
4 Ha lefekszem, azt kérdem:Mikor kelhetek fel? Hosszú az este,és tele vagyok nyugtalansággal hajnalig.
5 Testemet férgek és porkéreg borítja,bőröm beforrad, és újra kifakad.
6 Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél,és reménytelenül múlnak el.
7 Gondold meg, hogy csak szellő az életem,szemem nem lát többé jót.
8 A rám néző szem nem pillant meg.Szemed felém fordítod,de már nem vagyok.