4 Akkor megszólalt az egyik tanítvány, Iskáriótes Júdás, aki el akarta árulni Jézust:
5 „Ezt a drága illatszert inkább el kellett volna adni háromszáz ezüstért! A pénzt meg a szegényeknek adhattuk volna!”
6 De ezt nem azért mondta, mintha a szegények érdekelték volna, hanem mert tolvaj volt. Ugyanis Júdás kezelte a csoport közös pénzét, és gyakran lopkodott belőle.
7 Jézus így válaszolt: „Hagyd békén Máriát! Hiszen ezt az illatszert a temetésemre tartogatta!
8 Szegények mindig lesznek a közeletekben, de én nem leszek mindig veletek.”
9 Az ünnepre összegyűlt tömeg között elterjedt a híre, hogy Jézus Betániában van, ezért sokan odamentek. De nemcsak őt szerették volna látni, hanem Lázárt is, akit Jézus feltámasztott a halálból.
10 Emiatt azután a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik.