János Evangéliuma 9 EFO

A vakon született ember gyógyulása

1 Egyszer útközben Jézus meglátott valakit, aki születésétől fogva vak volt.

2 Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, kinek a bűne miatt született ez vakon? A szülei vétkeztek, vagy ő maga?”

3 Jézus így felelt nekik: „Egyik sem! Nem az ő bűne okozta, vagy a szüleié, hogy vakon született. Azért történt így, hogy Isten rajta mutassa meg hatalmát.

4 Amíg nappal van, el kell végeznem azokat a feladatokat, amelyeket az bízott rám, aki elküldött. Majd eljön az éjszaka, és akkor senki sem dolgozhat.

5 Amíg ezen a világon vagyok, én vagyok a világ világossága.”

6 Ezután a földre köpött, sarat készített, s azt a vak férfi szemére kente.

7 Azt mondta neki: „Menj el, és mosakodj meg a Siloám vízgyűjtő medencében!” Siloám azt jelenti: küldött. A vak elment, megmosta a szemét, és úgy jött vissza, hogy már látott.

8 A szomszédai, meg akik előzőleg látták koldulni, ezt kérdezték: „Nem ő az, aki itt szokott koldulni?”

9 Néhányan azt mondták, hogy ő az. Mások úgy gondolták, hogy nem, csak hasonlít rá.De a koldus megmondta: „Én vagyok az.”

10 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hogyan gyógyult meg a szemed?”

11 Ő pedig így válaszolt: „Egy Jézus nevű ember sarat kent a szememre, és azt mondta: »Menj el, és mosakodj meg a Siloám-medencében!« Én pedig elmentem, megmosakodtam, és most látok.”

12 „Hol van az az ember?” — kérdezték.„Nem tudom” — felelte.

A farizeusok kihallgatják a vakon született embert

13 Ezután a koldust, aki nemrégen még vak volt, elvitték a farizeusokhoz.

14 Az a nap pedig, amikor Jézus sarat készített, és meggyógyította a vak szemét, szombat volt.

15 A farizeusok is megkérdezték a vakon született embert, hogy, hogyan gyógyult meg.Ő pedig így felelt nekik: „Sarat kent a szememre, lemostam, és most látok.”

16 Néhány farizeus azt mondta: „Az az ember nem Istentől való, mert nem tartja meg a szombatot.”„De hogyan tehetne egy bűnös ilyen csodát?” — kérdezték mások. Ebből azután vita kerekedett közöttük.

17 Ekkor újból a vakon születetthez fordultak: „Hát te mit mondasz róla most, hogy meggyógyította a szemedet?”Ő pedig így felelt: „Azt, hogy próféta.”

18 A zsidó vezetők ekkor kétségbe vonták, hogy ez az ember valóban vak volt, és csak később gyógyult meg a szeme. Ezért odahívták a szüleit, és

19 megkérdezték tőlük: „Ez a fiatok? És valóban vakon született? Ha igen, akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?”

20 A szülők ezt felelték: „Igen, ő a mi fiunk, és valóban vakon született.

21 De hogy lehet az, hogy most lát, és ki gyógyította meg a szemét, azt nem tudjuk. Kérdezzétek meg tőle, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”

22 A szülők ezt azért mondták, mert féltek a zsidó vezetőktől. Azok ugyanis már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak mondja Jézust, azt ki kell tiltani a zsinagógából. Ezért mondták a szülők, hogy:

23 „Kérdezzétek meg tőle, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”

24 Ekkor a zsidó vezetők másodszor is magukhoz hívatták azt, aki meggyógyult, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek, és mondd meg az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.”

25 Ő így felelt: „Én nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem, de azt tudom, hogy vak voltam, most pedig látok.”

26 Ekkor újra megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemedet?”

27 „Már mondtam nektek, de nem figyeltetek rám! Miért kérdezitek újra? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?” — válaszolta.

28 Ekkor a zsidó vezetők sértegetni kezdték: „Te vagy tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk!

29 Azt tudjuk, hogy Mózeshez szólt Isten, erről meg azt sem tudjuk, honnan jött.”

30 Az meg így válaszolt: „Hát, ez nagyon különös! Ti azt sem tudjátok, hogy honnan jött, ő mégis megnyitotta a szemem!

31 Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, igaz? De aki istenfélő, és Isten akaratát viszi véghez, annak teljesíti a kérését!

32 Soha senki nem hallott még ilyet, hogy egy vakon született szemét valaki meggyógyította volna!

33 Ha az az ember nem Istentől jött volna, semmit sem tudott volna tenni a szememmel!”

34 A zsidó vezetők letorkolták: „Tetőtől talpig bűnben születtél, és még te akarsz minket tanítani?!” Ezzel kitiltották a zsinagógából.

Szellemi vakság

35 Jézus megtudta, hogy a zsidó vezetők kitiltották ezt az embert a zsinagógából. Ezután találkozott vele, és megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?”

36 Ő visszakérdezett: „Ki az, Uram? Mondd meg, hogy higgyek benne!”

37 Jézus így felelt: „Ő az, akit látsz. Én vagyok az, aki veled beszélek.”

38 Erre a férfi ezt felelte: „Hiszek, Uram!” Leborult Jézus előtt, és imádta őt.

39 Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem erre a világra, hogy ítéletet tartsak. Azért jöttem, hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”

40 Meghallotta ezt néhány farizeus, akik Jézus közelében voltak, és megkérdezték tőle: „Hogyan? Talán mi is vakok vagyunk?!”

41 Jézus ezt felelte: „Ha vakok lennétek, nem volnátok bűnösök. De mivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”

fejezetek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21