1 Ezek után Jézus felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, eljött az idő! Dicsőítsd meg Fiadat, hogy ő is dicsőséget szerezzen neked!
2 Hatalmat adtál Fiadnak minden ember fölött, hogy örök életet adjon nekik: azoknak, akiket Fiadnak ajándékoztál.
3 Az örök élet pedig az, hogy egyre jobban megismerjenek téged, az egyetlen valóságos Istent, és Jézus Krisztust, akit elküldtél.
4 Én dicsőséget szereztem neked ezen a földön: befejeztem a munkát, amellyel megbíztál.
5 Most pedig, Atyám, kérlek, fogadj vissza dicsőségedbe és jelenlétedbe! Abba a dicsőségbe, amelyben veled együtt laktam, mielőtt még a világ létrejött volna.
6 Atyám, embereket ajándékoztál nekem ebből a világból. A tieid voltak, és nekem adtad őket, én pedig kézzelfogható módon megmutattam nekik, hogy te milyen vagy valójában. Ők azok, akik befogadták beszédedet, és engedelmeskedtek a szavadnak.
7 Ők már tudják, hogy minden, amit nekem adtál, tőled származik.
8 Minden szót, amit tőled hallottam, továbbadtam nekik, ők pedig befogadták tanításodat. Felismerték, elfogadták, és meggyőződtek róla, hogy ezek a tanítások valóban tőled származnak, és azt is, hogy valóban te küldtél engem.
9 Értük imádkozom most, és nem a hitetlenekért. Azokért imádkozom, akiket nekem adtál, mert hozzád tartoznak.
10 Mert ami az enyém, az mind a tiéd, és ami a tiéd, az az enyém. Ezekben az emberekben, és általuk dicsőségem mindenki számára nyilvánvaló lesz.
11 Most már visszatérek hozzád, Atyám! Nem maradok tovább ezen a világon. De ők itt maradnak! Szent Atyám, tartsd meg, őrizd meg, és vezesd őket neved hatalma által, amelyet nekem adtál! Igen, őrizd meg őket biztonságban, hogy ők is eljussanak arra az egységre, amelyben te és én élünk!
12 Amíg velük voltam, megtartottam őket neved hatalma által, amelyet nekem adtál. Megőriztem őket, és nem is veszett el közülük senki más, csak az az egy: a pusztulás fia. Így teljesedett be, amit az Írás róla mondott.
13 Atyám, most hozzád megyek, de ezekért imádkozom, amíg még itt vagyok, ezen a világon. Azért imádkozom, hogy örömöm egészen betöltse őket.
14 Átadtam nekik üzenetedet, Atyám. De a világ gyűlölte őket, mert nem ebből a világból valók, ahogyan én sem tartozom ehhez a világhoz.
15 Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a Gonosztól!
16 Ők nem ehhez a világhoz tartoznak, mint ahogyan én sem.
17 Készítsd fel őket a szolgálatodra, Atyám, a valóság megismerése által! A te beszéded, tanításod, üzeneted, az a valóság.
18 Ahogyan te elküldtél engem erre a világra, ugyanúgy küldöm el én is őket.
19 Elkészítem és odaszánom magam a szolgálatra. Értük teszem ezt, hogy ők is valóban készek legyenek szolgálni téged.
20 Atyám, őértük kérlek téged! De nem csak értük, hanem mindazokért is, akik majd az ő szavukra fognak bennem hinni.
21 Mindannyiukért kérlek: hogy akik hisznek bennem, valamennyien teljes egységben legyenek! Igen, úgy, ahogyan te, Atyám, bennem élsz, és ahogyan én benned élek. Ők is így éljenek mibennünk, teljes egységben, hogy a világ elhiggye, és meggyőződjön róla, hogy valóban te küldtél el engem!
22 Azt a dicsőséget, amelyet tőled kaptam, továbbadtam nekik, hogy ők is olyan egységben éljenek, ahogyan mi egységben élünk.
23 Én bennük élek, és te, Atyám énbennem: hogy ők eljussanak a tökéletes egységre. Akkor ennek láttán majd az egész világ felismeri és elismeri, hogy te küldtél engem, és őket is ugyanúgy szereted, ahogyan engem.
24 Atyám, azt akarom, hogy azok, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok. Azt akarom, hogy lássák dicsőségemet, amelyet tőled kaptam, mivel te már a világ teremtése előtt szerettél engem.
25 Igazságos Atyám! Ez a világ soha nem ismert meg téged, de én ismerlek, és ezek a tanítványok is felismerték és elfogadták, hogy te küldtél engem.
26 Megmutattam nekik, hogy te valójában milyen vagy, és továbbra is meg fogom mutatni nekik, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük éljen, és én is őbennük éljek.”