25 Jézus édesanyja ott állt a keresztfa közelében. Vele volt a nővére, Mária, Klópás felesége, és a magdalai Mária is.
26 Mikor Jézus látta, hogy anyja is ott áll, meg az a tanítvány is, akit Jézus szeretett, ezt mondta az anyjának: „Asszony, ő a fiad!”
27 A tanítványnak pedig ezt: „Nézd, ő az édesanyád!” Ezért az a tanítvány befogadta saját otthonába Jézus anyját, aki attól kezdve ott lakott vele.
28 Később, amikor Jézus látta, hogy már mindent befejezett, megszólalt: „Szomjas vagyok.” Ekkor teljesedett be, amit az Írás erről mondott.
29 Volt ott egy ecetes korsó, s valaki belemártott egy szivacsot, és izsóp szárára tűzve felnyújtotta Jézus szájához.
30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: „Most már minden be van fejezve”. Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt.
31 A pászka ünnepre való előkészületek napja volt, és utána egy különleges szombati ünnepnap következett. Emiatt a zsidó vezetők nem akarták, hogy a kivégzettek teste szombaton is a keresztfán maradjon. Így hát megkérték Pilátust, parancsolja meg, hogy a katonák törjék el a három keresztre feszített férfi lábát, és vegyék le a holttesteket a keresztről.