35 A vetés idején azt szoktátok mondani: »Még négy hónap, és aratni fogunk.« Én pedig azt mondom nektek: nyissátok ki a szemeteket, és lássátok meg, hogy a gabona már megérett az aratásra!
36 Aki learatja, már meg is kapja a fizetését, mert az örök életre gyűjti össze a termést. Ezért együtt örül a vető és az arató.
37 A közmondás ráillik erre: »Az egyik vet, de a termést a másik aratja le.«
38 Én azért küldtelek el titeket, hogy learassátok, amit mások vetettek. Mert valóban mások dolgoztak vele, ti pedig folytatjátok, amit ők elkezdtek: learatjátok a munkájuk gyümölcsét.”
39 Abban a samáriai városban sokan hittek Jézusban, mivel az az asszony ezt mondta nekik: „Mindent elmondott nekem, amit valaha tettem.”
40 Ezért a samáriaiak Jézushoz tódultak, és kérték, hogy maradjon velük. Ő pedig ott is maradt még két napig.
41 Ezalatt nagyon sokan hallgatták Jézust, és még többen hittek benne.