6 Ezt azért kérdezték, hogy Jézust próbára tegyék, és vádolhassák valamivel. De ő nem válaszolt, csak lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földre.
7 Mivel tovább kérdezgették, végre felállt, és azt mondta nekik: „Van itt köztetek olyan, aki még nem követett el bűnt? Ha van, akkor ő dobja az asszonyra az első követ!”
8 Majd újra lehajolt, és tovább írt a földre.
9 Ezt hallva, a törvénytanítók és farizeusok kezdtek elszállingózni. Először az idősebbek távoztak, majd egymás után mind eltűntek. Végül csak Jézus és a középen álló asszony maradt ott.
10 Ekkor Jézus felegyenesedett, és megszólította: „Asszony, hol vannak a vádlóid? Senki nem ítélt el téged?”
11 Az asszony felelt: „Senki, Uram.”Jézus így felelt: „Én sem ítéllek el. Menj el, de többé ne vétkezz!”
12 Később Jézus ezt mondta az összegyűlt sokaságnak: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem a sötétségben él, hanem a világosságban, amely maga az örök élet.”