22 A szülők ezt azért mondták, mert féltek a zsidó vezetőktől. Azok ugyanis már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak mondja Jézust, azt ki kell tiltani a zsinagógából. Ezért mondták a szülők, hogy:
23 „Kérdezzétek meg tőle, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”
24 Ekkor a zsidó vezetők másodszor is magukhoz hívatták azt, aki meggyógyult, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek, és mondd meg az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.”
25 Ő így felelt: „Én nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem, de azt tudom, hogy vak voltam, most pedig látok.”
26 Ekkor újra megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemedet?”
27 „Már mondtam nektek, de nem figyeltetek rám! Miért kérdezitek újra? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?” — válaszolta.
28 Ekkor a zsidó vezetők sértegetni kezdték: „Te vagy tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk!