1 Fenyegető jövendölés Damaszkusz ellen:Damaszkusz nem lesz többé város,rom lesz és omladék.
2 Aróér városai elhagyottá válnak,nyájak veszik birtokba,ott heverésznek háborítatlanul.
3 Nem lesz erőd Efraimban,sem királyság Damaszkuszban:egy sorsra jut Arám maradékaés Izráel fiainak dicsősége– így szól a Seregek Ura.
4 Azon a naponlehanyatlik Jákób dicsősége,kövér teste lesoványodik.
5 Úgy fog járni, mint amikoraz arató megmarkolja a gabonát,és karjával levágja a kalászokat;úgy fog járni, mint amikorvalaki a Refáím-völgybenösszeszedegeti a kalászokat.
6 Csak böngészni való marad benne,mint mikor az olajbogyót verik:két-három bogyó marad a fa legtetején,négy vagy öt a gyümölcsfa ágain– így szól az Úr, Izráel Istene.
7 Azon a napon Alkotójára tekint majd az ember, és meglátja szemével Izráel Szentjét.
8 Nem tekint az oltárokra, keze alkotásaira, meg sem látja, amit ujjaival csinált, a szent fákat és a tömjénező oltárokat.
9 Azon a naponolyanok lesznek erős városai,mint az elhagyott erdőés mint a hegycsúcs, mivel elhagyják őketaz Izráel fiai elől menekülők:pusztasággá lesznek,
10 mert elfeledkeztél szabadító Istenedről,erős Kőszikládra nem gondoltál!Azért csak ültess gyönyörű ültetvényt,és tűzdeld tele idegen vesszőkkel:
11 még ha az ültetés napján be is kerítenéd,és másnap reggelre rá is bírnád a sarjadásra,oda lesz az aratás a hervadás idején,és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom!
12 Jaj, zúg a sok nép!Zúgásuk olyan,mint a tengerek zúgása.Morajlanak a nemzetek!Morajlásuk olyan,mint a hatalmas víz morajlása.
13 Morajlanak a nemzetek,ahogyan morajlik a nagy víz.De ha megdorgálja az Úr,elfut messzire;kergeti, mint a pelyváta szél a hegyek között,és mint az ördögszekeret a szélvihar.
14 Ha leszáll az est, rémületbe esnek,mire megvirrad, nyomuk sem marad.Ez lesz a jutalma fosztogatóinknak,ez lesz a sorsa prédálóinknak.