1 Szállj le, és ülj a porba,Babilon szűz lánya!Ülj a földre, nincs már trónus,káldeusok lánya!Nem neveznek többéfinomnak és dédelgetettnek.
2 Fogd a kézimalmot, őrölj lisztet,vedd le fátyladat!Emeld föl ruhádat, takard ki combodat,úgy gázolj át a folyókon!
3 Ne takarja semmi meztelenségedet,hadd lássák gyalázatodat!Bosszút állok kérlelhetetlenül!
4 – mondja a megváltónk, Izráel Szentje;Seregek Ura az ő neve.
5 Ülj némán, húzódj sötét helyre,káldeusok lánya!Nem neveznek többéországok úrnőjének.
6 Megharagudtam népemre,eltaszítottam örökségemet,és kezedbe adtam őket.Te pedig irgalmatlanul bántál velük,az öregre is súlyos igát raktál.
7 Azt gondoltad, hogy úrnő maradhatszörökkön-örökké?Nem fontoltad meg ezeket,nem gondoltál arra, mi lesz ennek a vége.
8 De most halld meg ezt,te, aki jóléthez szoktál,biztonságban laktál,és ezt mondtad magadban:Csak én vagyok,rajtam kívül nincs más!Nem leszek özvegy,nem tudom meg azt, milyen a gyermektelenség!
9 Pedig megéred mindkettőt hirtelen,egyetlen napon:rád nehezedik teljes súllyala gyermektelenség és az özvegység,hiába a sok varázslás,a nagy hatású varázsige!
10 Gonoszságodban bíztál,azt gondoltad, hogy nem lát senki.Bölcsességed és tudományod félrevezetett,amikor ezt gondoltad magadban:Csak én vagyok,rajtam kívül nincs más!
11 Pedig utolér téged is a baj,nem tudsz ellene varázsigét.Rád szakad a veszedelem,nem tudod elhárítani.Hirtelen ér utola nem várt pusztulás.
12 Állj elő varázsigéiddelés sok varázslásoddal,amellyel ifjúságod óta vesződtél,hátha segíthetsz magadon,hátha elriasztod a bajt!
13 Egészen kimerülsz a tervezgetésben.Álljanak hát elő, és segítsenek rajtad,akik az eget vizsgálják,a csillagokat nézik,akik újhold napján meg szokták mondani,hogy mi történik majd veled.
14 Úgy járnak, mint a tarló:tűz égeti el őket.Nem mentik meg életüketa lángok hatalmától.Nem melegedni való parázs az,nem olyan tűz, amely mellett ülni szoktak.
15 Így jársz majd a varázslókkal,akikkel ifjúságod óta vesződtél.Mindenki hanyatt-homlok menekül,nem segít rajtad senki!