1 Ezt az igét kapta látomásban Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről:
2 Az utolsó napokbanszilárdan fog állniaz Úr házának hegyea többi hegy fölött,és kimagaslik majd a halmok közül.Özönlik majd hozzá valamennyi nép.
3 Eljön a sok nép, és ezt mondják:Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére,Jákób Istenének házához!Tanítson minket útjaira,hogy az ő ösvényein járjunk.Mert a Sionról jön a tanítás,és az Úr igéje Jeruzsálemből.
4 Igazságot szolgáltat a nemzetek között,ítéletet hoz minden nép ügyében.Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak,lándzsáikból pedig metszőkéseket;nép a népre kardot nem emel,hadakozást többé nem tanul.
5 Jákób háza, jöjjetek,járjunk az Úr világosságában!
6 Eltaszítottad népedet, Jákób házát,mert tele vannak keleti szokásokkal,varázslást űzőkkel, mint a filiszteusok,és idegenekkel barátkoznak.
7 Tele van az ország ezüsttel, arannyal,kincseinek se szeri, se száma.Tele van az ország lovakkal,harci kocsijainak se szeri, se száma.
8 Tele van az ország bálványokkal,kezeik csinálmánya előtt borulnak le,amit ujjaikkal csináltak.
9 Ezért meg kell hajolnia az embernek,meg kell alázkodnia a halandónak,és te nem bocsátasz meg nekik.
10 Menj a sziklák közé, rejtőzz a porbaaz Úr félelmetes fenségeés méltósága elől!
11 Megalázza a kevély tekintetű embert,a halandók nagyságát porba hajtja.Csak az Úr magasztaltatik fölazon a napon.
12 Mert jön a Seregek Urának napjaminden kevély és magas ellen,mindenki ellen, aki nagyra tartja magát,de majd meg kell alázkodnia;
13 a Libánon minden cédrusa ellen,amelyek magasra emelkednek,a Básán minden tölgyfája ellen;
14 minden magas hegy ellenés minden kiemelkedő halom ellen,
15 minden büszke torony ellenés minden erős vár ellen,
16 minden Tarsís-hajó ellenés minden gyönyörű gálya ellen.
17 Porba hajtja az ember büszkeségét,és megalázza a halandók nagyságát.Csak az Úr magasztaltatik fölazon a napon.
18 A bálványok pedig semmivé lesznek egészen.
19 Bebújnak majd a sziklabarlangokbaés a föld repedéseibeaz Úr félelmetes fenségeés méltósága elől,amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.
20 Azon a napon odadobja az embera vakondoknak és a denevéreknekezüst- és aranybálványait,amelyeket azért csinált,hogy leboruljon előttük.
21 Bebújnak a sziklák szakadékaibaés a kőszálak hasadékaibaaz Úr félelmetes fenségeés méltósága elől,amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.
22 Ne bízzatok az emberben,hiszen csak lehelet van az orrában:mire lehet hát becsülni?