14 A halottak nem kelnek életre,az árnyak nem támadnak föl.Ezért mikor megbüntettedés kiirtottad őket,még az emlékezetüket is eltörölted!
15 Megszaporítottad e népet, Uram,megszaporítottad e népet,megdicsőítetted magad,mindenfelé kiterjesztettedaz ország határait.
16 Uram, a nyomorúságbantéged kerestek,hozzád kiáltottak szüntelen,amikor fenyítetted őket.
17 Olyanok voltunk előtted, Uram,mint a terhes asszony,amikor szülni kezd:amíg vajúdik, folyton kiáltozik fájdalmában.
18 Terhesek voltunk, vajúdtunk,de csak szelet szültünk:nem szereztünk szabadulást az országnak,és nem jöttek emberek a világra.
19 De a te halottaid életre kelnek,föltámadnak a holttesteik!Ébredjetek, és ujjongjatok,kik a porban laktok!Mert harmatod a világosság harmata,és a föld visszaadja az árnyakat.
20 Eredj, népem, menj be a szobádba,és zárd magadra az ajtót!Rejtőzz el egy rövid pillanatra,míg elmúlik az Úr haragja!