22 Az, aki ott trónol a földkerekség fölött,ahonnan lakói csak sáskának látszanak,fátyolként terítette ki az eget,kifeszítette, mint egy lakósátrat.
23 Semmivé teszi a fejedelmeket,a föld bíráit megsemmisíti.
24 Alig ültették el, alig vetették el őket,alig vert gyökeret törzsük a földben,ő csak rájuk fúj, és kiszáradnak,elragadja őket, mint szélvész a pelyvát.
25 Kihez hasonlíthatnátok engem,kivel mérhetnétek össze?– mondja a Szent.
26 Tekintsetek föl a magasba,és nézzétek: ki teremtette az ott levőket?Kivezeti seregüket szám szerint,mindnyájukat név szerint szólítja;olyan hatalmas és erőteljes,hogy egy sem mer hiányozni.
27 Miért mondod ezt, Jákób,miért beszélsz így, Izráel:Rejtve van sorsom az Úr előtt,nem kerül ügyem Isten elé.
28 Hát nem tudod, hát nem hallottad?Örökkévaló Isten az Úr,ő a földkerekség teremtője!Nem fárad el, és nem lankad el,értelme kifürkészhetetlen.