2 Ezt mondja az Úr, a te alkotód,aki megformált az anyaméhben,és aki megsegít:Ne félj, szolgám, Jákób,Jesúrún, akit kiválasztottam!
3 Mert vizet árasztok a szomjas földre,patakokat a száraz tájra.Kiárasztom lelkemet utódaidra,áldásomat sarjadékaidra.
4 Növekednek, mint fű a víz mellett,mint csatornák mentén a fűzfák.
5 Egyik ezt mondja majd:Én az Úré vagyok!A másik Jákób nevére hivatkozik.A harmadik a kezébe írja:Az Úré vagyok! –és dicsekedve említi Izráel nevét.
6 Ezt mondja az Úr,Izráel királya és megváltója,a Seregek Ura:Én vagyok az első és az utolsó,rajtam kívül nincs isten.
7 Kicsoda olyan, mint én? Szóljon,mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt,amióta hajdan népet alkottam;és mondják el a jövendőt,ami következik!
8 Ne rettegjetek, és ne féljetek!Hiszen régóta hirdettem,megmondtam, és ti vagytok a tanúim!Van-e isten rajtam kívül?Nincsen kőszikla, nem tudok róla!