1 Szállj le, és ülj a porba,Babilon szűz lánya!Ülj a földre, nincs már trónus,káldeusok lánya!Nem neveznek többéfinomnak és dédelgetettnek.
2 Fogd a kézimalmot, őrölj lisztet,vedd le fátyladat!Emeld föl ruhádat, takard ki combodat,úgy gázolj át a folyókon!
3 Ne takarja semmi meztelenségedet,hadd lássák gyalázatodat!Bosszút állok kérlelhetetlenül!
4 – mondja a megváltónk, Izráel Szentje;Seregek Ura az ő neve.
5 Ülj némán, húzódj sötét helyre,káldeusok lánya!Nem neveznek többéországok úrnőjének.
6 Megharagudtam népemre,eltaszítottam örökségemet,és kezedbe adtam őket.Te pedig irgalmatlanul bántál velük,az öregre is súlyos igát raktál.
7 Azt gondoltad, hogy úrnő maradhatszörökkön-örökké?Nem fontoltad meg ezeket,nem gondoltál arra, mi lesz ennek a vége.