1 Hallgassatok rám, ti szigetek,figyeljetek, távoli nemzetek!Már az anyaméhbenelhívott engem az Úr,születésemtől fogvaemlegeti nevemet.
2 Éles karddá tette számat,keze ügyében tartott engem.Hegyes nyíllá tett,tegzébe dugott engem.
3 Ezt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel,rajtad mutatom meg dicsőségemet!
4 Én azonban ezt mondtam:Hasztalan fáradoztam,semmiért, hiába pazaroltam erőmet.De az Úrnál van az én ügyem,és munkám jutalma Istenemnél.
5 Most pedig ezt mondja az Úr –aki már az anyaméhbenszolgájának teremtett,hogy visszavezessem hozzá Jákóbot,és köréje gyűjtsem Izráelt,mert nagyra becsül engem az Úr,és Istenemnél megvan rá az erőm –,
6 ezt mondta: Kevésnek tartom,hogy Jákób törzseinek helyreállításábanés a megmentett Izráel visszatérítésébenlégy az én szolgám.A népek világosságává teszlek,hogy eljusson szabadításoma föld határáig.