16 Igéimet adom a szádba,és kezem árnyékával takarlak be,amikor újra kifeszítem az eget,és alapot vetek a földnek,Sionnak pedig ezt mondom:Az én népem vagy!
17 Ébredj már, ébredj már,kelj föl, Jeruzsálem!Kiittad már a harag poharát,melyet az Úr keze tartott eléd,az öblös poharat, amelytől tántorogsz,kiittad, kiürítetted.
18 Fiai közül, akiket szült,senki sem nyújthat támaszt most neki;fiai közül, akiket fölnevelt,senki sem foghatja a kezét.
19 Két dolog történt veled,s még csak nem is szánnak:pusztulás és összeomlás,éhínség és fegyver.Ki vigasztalhatna meg téged?
20 Fiaid aléltan feküdtekminden utcasarkon,mint antilop a hálóban,betelt rajtuk az Úr haragja,Istened dorgáló szava.
21 Ezért halld meg ezt, te szegény,aki részeg vagy, de nem bortól:
22 Ezt mondja Urad, az Úr,Istened, aki népéért perel:Kivettem már kezedből a poharat,melytől tántorogsz,nem kell tovább innodharagom öblös poharából.