1 Az igaz ember elvész,és senki sem törődik vele.A hűséges emberek kimúlnak,és senkit sem érdekel.A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,
2 de békességre jut;fekvőhelyén megpihen,aki egyenes úton járt.
3 Jöjjetek csak ide, boszorkányivadékok,hűtlen és parázna fajzatok!
4 Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat,miért öltögetitek a nyelveteket?Hiszen hűtlen gyermekek vagytok,hazug fajzatok,
5 akik a cserfák mellett bujálkodtok,minden zöldellő fa alatt,gyermekeket vágtok le a patakoknál,a sziklahasadékokban!
6 A patak sima köveit tetted örökségeddé,azokat választottad osztályrészedül.Italáldozatot is bemutatsz nekik,ételáldozatot is viszel.Én ebbe belenyugodjak?
7 Magasba nyúló hegyenhelyezted el fekvőhelyedet,oda is fölmész áldozatot bemutatni.