1 Megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:
2 Meddig finomkodunk még itt a szavakkal?Gondolkozzatok el, és aztán szálljunk vitába vele!
3 Miért tartasz bennünket állatnak,és miért nézel ostobának?
4 Ha magadat marcangolod haragodban,talán elpusztul miattad a föld,és elmozdul helyéről a kőszikla?
5 Bizony, kialszik a bűnösök világossága,tüzük lángja nem ragyog.
6 Elsötétül sátrában a világosság,mécsese kialszik mellette.
7 Erőteljes léptei megrövidülnek,saját tervei okozzák bukását.
8 Mert lába hálóba gabalyodik,és kelepcébe kerül.
9 Sarkát csapda ragadja meg,és hurok feszül rá.
10 Hurok van elrejtve számára a földön,és csapda az ösvényén.
11 Körös-körül félelmek rémítik,és kergetik lépten-nyomon.
12 Éhesen várja a nyomorúság,és készen áll a veszedelem, hogy elbuktassa őt.
13 Darabonként rágja le bőrét a kór,darabonként rágja le róla a halálos betegség.
14 Kirángatják biztonságos sátrából,és elhajtják a borzalmak királya elé.
15 Sátrában nem az övéi laknak,lakóhelyére kénkövet szórnak.
16 Alul elszáradnak gyökerei,és felül lefonnyad az ága.
17 Emlékezete eltűnik a földről,és nem emlegetik nevét az utcán.
18 Világosságból sötétségbe taszítják,a föld kerekségéről elűzik.
19 Utódja és sarjadékanem lesz népe között,senkije sem marad lakóhelyén.
20 Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók,és iszonyat fogja el a keleten lakókat.
21 Bizony, így jár az álnokok hajléka,annak lakóhelye,aki nem akar Istenről tudni.