1 Végül aztán megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
2 Megszólalt Jób, és ezt mondta:
3 Vesszen el a nap, amelyen születtem,az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
4 Legyen sötét az a nap,ne törődjék vele Isten odafönt,ne ragyogjon rajta napsugár!
5 Sötétség és homály vegye birtokába,felhő lakjon rajta,nappal is sötétség tegye rémisztővé!
6 Ragadja el vaksötétség azt az éjszakát!Ne kerüljön az év napjai közé,ne számítsák bele a hónapok számába!
7 Legyen az az éjszaka meddő,ne hallatsszon akkor örömujjongás!
8 Hozzanak rá rontást,akik meg tudnak átkozni egy napot,és képesek felingerelni a Leviatánt.
9 Sötétüljenek el alkonyatán a csillagok,hiába várjon világosságra,ne lássa meg a hajnal sugarait,
10 mert nem zárta be anyám méhének ajtaját,és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot!
11 Miért nem haltam meg,mikor megszülettem?Miért nem múltam ki,mikor anyám méhéből kijöttem?
12 Miért is vettek ölbe,és emlőkre, hogy szopjak?
13 Akkor most feküdnék, és élvezném a békét,aludhatnék, és nyugalmam volna
14 a föld királyaival és tanácsosaival,kik kőhalmokat építettek maguknak,
15 vagy a fejedelmekkel, akik aranyat gyűjtöttek,és ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 Vagy miért nem ástak el,mint az elvetélt gyermeket,mint azt a csecsemőt, aki nem jöhetett élve a világra?
17 Ott megszűnik a bűnösök nyugtalansága,megnyugszanak, akiknek erejük ellankadt.
18 A foglyok ott mindnyájan nyugalmat találnak,nem hallják többé a hajcsárok hangját.
19 Egyforma ott nagy és kicsiny,a rabszolga is megszabadul urától.
20 Miért is ad a nyomorultnak világosságot,és életet annak, aki megkeseredett,
21 akik várják a halált, de hiába,pedig jobban keresik, mint a rejtett kincset,
22 akik örülnénekés úgy ujjonganának, ha megtalálnák végre a sírt;
23 az útvesztőbe jutott embernek,aki elől Isten elzárt minden utat?
24 Mert mielőtt eszem, sóhajtozom,kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás.
25 Mert amitől leginkább rettegtem, az szakadt rám,és amitől féltem, az ért utol engem.
26 Nem lelek pihenést, se csendességet;még meg sem nyugodhattam, és újra rám tör a remegés.