1 Halld meg ezért, Jób, az én szavaimat,figyelj minden beszédemre!
2 Most már kinyitom a számat,nyelvem hegyén a szó.
3 Őszinte szívvel szólok,és tudós ajkam tisztán beszél.
4 Engem Isten Lelke alkotott,a Mindenható lehelete éltet.
5 Felelj meg nekem, ha tudsz,készülj, és állj ki ellenem!
6 Lásd, én is olyan vagyok Isten előtt, mint te:agyagból formáltak engem is.
7 Ne félj és ne ijedj meg tőlem,nem akarlak erőszakkal kényszeríteni.
8 Te azt mondtad fülem hallatára,és én hallottam hangos szavaidat:
9 „Tiszta vagyok, vétség nélkül,ártatlan vagyok, nincs bűnöm,
10 Isten mégis talál bennem kivetnivalót,ellenségének tekint engem,
11 béklyót tett a lábamra,szemmel tartja minden ösvényemet.”
12 Erre azt felelem, hogy nincsen igazad,mert nagyobb az Isten a halandó embernél.
13 Miért vádoltad azzal,hogy egyetlen szóra sem felel?
14 Hiszen szól az Isten így is meg úgy is,de az emberek nem törődnek vele.
15 Álomban, éjszakai látomásban,amikor mély álomba merül az ember,vagy a fekvőhelyén szendereg,
16 akkor ad kijelentést az embernek,és intelmeit pecsétjével hitelesíti.
17 Így téríti el az embert a rossz cselekedettől,és így óvja meg őt a kevélységtől.
18 Így akarja lelkét megóvni a sírtól,és életét, hogy ne döfje át fegyver.
19 Így fegyelmezi betegágyán fájdalommalés csontjainak szüntelen háborgásával.
20 Megutáltatja vele az ételt,lelkével kedvenc eledelét.
21 Lesoványodik, húsa már alig látható,azelőtt nem látható csontjai kiállnak.
22 Közeledik lelke a sírgödörhözés élete a halottakhoz.
23 Ha van mellette egy angyal a sok közül,aki közvetít feléje,és megmondja az embernek kötelességét,
24 akkor könyörül rajta Isten,és ezt mondja:Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba,elfogadom a váltságdíjat!
25 Hadd duzzadjon teste az ifjúi erőtől,térjen vissza ismét fiatalsága!
26 Istenhez könyörög,és ő kegyelmes lesz hozzá,megengedi, hogy arcátörvendezve nézze,és újból elfogadja a halandót igaznak.
27 Ő pedig énekben mondja el az embereknek:Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest,de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.
28 Megváltott engem,hogy ne jussak a sírba,és életem a világosságban gyönyörködhessen.
29 Mindezt kétszer-háromszor is megtesziIsten az emberrel,
30 hogy visszahozza őt a sírból,és ráragyog az élők világossága.
31 Figyelj, Jób, hallgass rám!Légy csendben, most én beszélek!
32 Ha lesz mondanivalód, válaszolj;beszélj, mert neked szeretnék igazat adni.
33 Ha pedig nem lesz, akkor hallgass rám!Légy csendben, majd én bölcsességre tanítalak.