1 Akkor megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:
2 Meddig beszélsz ilyeneket,meddig lesz heves szél szádnak beszéde?
3 Meghamisítja-e Isten a jogot,elferdíti-e a Mindenható az igazságot?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene,hibájukért fizetett meg nekik.
5 De ha te Istent keresed,és a Mindenhatóhoz könyörögsz,
6 ha tiszta vagy és becsületes,most újra rád tekint,és helyreállítja otthonodat igazságodért.
7 Bár először kicsiny voltál,végül igen naggyá leszel.
8 Kérdezd csak megaz előző nemzedéket,jegyezd meg, amit kikutattak az atyák!
9 Mi csak tegnap születtünk,és semmit sem tudunk,életünk csak árnyék a földön.
10 Majd ők tanítanak,és megmondják neked,tőlük származnak az értelmes szavak!
11 Megél-e a nád a mocsáron kívül?Felnőhet-e víz nélkül a sás?
12 Előbb frissen zöldell, vágáshoz is zsenge,majd máris elszárad, minden fűnél előbb.
13 Így járnak azok, akik elfeledkeznek Istenről,az elvetemültek reménysége elvész.
14 Szétfoszlik bizakodásuk,bizodalmuk olyan, mint a pókháló.
15 Ha házára támaszkodik, nem marad meg,belekapaszkodik, de nem tud megállni.
16 Virul ugyan a napfényben,indája túlnő a kerítésen,
17 gyökerei átbújnak a kőrakáson,megkapaszkodnak a kőhalomban is,
18 de ha kiirtják helyéről,még az is megtagadja őt: Nem is láttalak!
19 Ennyi volt élete öröme,azután mások nőnek helyette a földből.
20 Nem veti meg Isten a feddhetetlent,és nem támogatja a gonosztevőket.
21 Megtölti még szádat nevetéssel,és ajkaidat ujjongással.
22 Gyűlölőidet szégyen borítja el,és nem marad meg a bűnösök hajléka.