1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2 Hallgassátok meg figyelmesen szavamat,ezzel vigasztaljatok!
3 Tűrjétek el, ha én is beszélek,és miután beszéltem, majd gúnyolódhattok.
4 Hiszen nem emberek miatt panaszkodom,nem ok nélkül türelmetlenkedem!
5 Forduljatok felém, szörnyedjetek el,és tegyétek kezeteket a szátokra!
6 Ha csak rágondolok is, megrémülök,és reszketés fogja el testemet.
7 Miért maradhatnak életben a bűnösök?Magas kort érnek el,sőt meg is gazdagodnak.
8 Utódaik előttük jutnak jómódra,sarjadékaik szemük láttára.
9 Házukban béke van,nem kell rettegniük,nincs rajtuk Isten vesszeje.
10 Bikája hág, és nem hiába,tehene ellik, és nem vetél el.
11 Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat,és ugrándoznak gyermekeik.
12 Dob és citera mellett énekelnek,és síp hangjánál örvendeznek.
13 Jólétben töltik napjaikat,és csendesen szállnak le a holtak hazájába.
14 Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk,nem akarunk tudni utaidról!
15 Mert kicsoda a Mindenható,hogy szolgáljuk,és mi hasznunk abból,ha hozzá folyamodunk?
16 Pedig jólétük nincs a kezükben.A bűnös tanácsoktóltávol tartom magam!
17 Ugyan, hányszor alszik ki a bűnösök mécsese,hányszor éri veszedelem őket,és oszt nekik pusztulást az Isten haragja,
18 vagy lesznek olyanok,mint a szél hordta törek,és mint a pelyva,melyet elragadott a forgószél?!
19 Vagy fiainak tartogatja a veszedelmet Isten?Neki fizessen meg, hogy ő maga érezze!
20 Lássa meg saját szemével romlását,és igya ő a Mindenható izzó haragját!
21 Mert mit törődik azzal,mi lesz majd utána a háza népével,ha leteltek hónapjai?
22 Senki se oktassa az Istent,hiszen a magasság lakói fölött is ő ítélkezik!?
23 De hiszen meghal az egyik ereje teljében,minden gondtól mentesen, boldogan,
24 lágyéka csupa háj,csontjaiban zsíros a velő,
25 a másik pedig meghal keserű lélekkel,mert nem élvezhetett semmi jót;
26 egyformán a porba kell feküdniük,és ellepik őket a férgek.
27 Látjátok, ismerem gondolataitokatés az ellenem szőtt fondorlatokat.
28 Mert azt kérdezitek:„Hol van az előkelők háza,hol van a sátor,ahol a bűnösök laknak?”
29 Hát nem kérdeztétek meg azokat,akik utazni szoktak,és nem ismeritek intéseiket,
30 hogy a veszedelem napját távol tartja Isten a gonosztól, és a harag napja elkerüli őt?
31 Ki veti szemére dolgait,ki fizet meg neki tetteiért?
32 Kikísérik őt a temetőbe,sírhalmát körülállják.
33 Édesek neki a sírgödör hantjai,hisz sok ember vonult ki utána,meg előtte is számtalan.
34 Miért akartok hát hiábavalósággal vigasztalni engem?Válaszaitok magva színtiszta hazugság.