22 akik örülnénekés úgy ujjonganának, ha megtalálnák végre a sírt;
23 az útvesztőbe jutott embernek,aki elől Isten elzárt minden utat?
24 Mert mielőtt eszem, sóhajtozom,kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás.
25 Mert amitől leginkább rettegtem, az szakadt rám,és amitől féltem, az ért utol engem.
26 Nem lelek pihenést, se csendességet;még meg sem nyugodhattam, és újra rám tör a remegés.