1 Amikor Babilon folyói mellett laktunk,sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.
2 Az ott levő fűzfákraakasztottuk hárfáinkat.
3 Mert akik elhurcoltak minket,énekszót követeltek tőlünk,és akik sanyargattak, öröméneket:Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!
4 Hogyan énekelhetnénkéneket az Úrrólidegen földön?
5 Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem,bénuljon meg a jobb kezem!
6 Nyelvem ragadjon az ínyemhez,ha nem emlékezem rád,ha nem Jeruzsálemet tartomlegfőbb örömömnek!
7 Emlékezz, Uram, az edómiakra,akik ezt mondták Jeruzsálem napján:Romboljátok le, romboljátok le,egészen az alapjáig!
8 Babilon pusztulásra méltó népe!Boldog lesz, aki megfizet nekedazért, amit velünk elkövettél.
9 Boldog lesz, aki megragadja,és a sziklához csapja csecsemőidet!