1 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Ments meg, Uram,a gonosz emberektől,oltalmazz meg az erőszakos emberektől,
3 akik rosszat terveznek szívükben,minden nap háborúságot szítanak!
4 Nyelvük éles, mint a kígyóé,viperaméreg van ajkukon. (Szela.)
5 Őrizz meg, Uram,a bűnösök hatalmától,oltalmazz meg az erőszakos emberektől,akik jártomban el akarnak gáncsolni!
6 Tőrt vetettek nekem a gőgös emberek,köteleket és hálót feszítettek ki,az út mentén csapdát állítottak nekem. (Szela.)
7 Te vagy Istenem – mondom az Úrnak –,figyelj hát, Uram, könyörgő szavamra!
8 Én Uram, Uram, hatalmas szabadítóm,te véded fejemet a küzdelem napján.
9 Ne teljesítsd, Uram,a bűnös kívánságát,ne engedd sikerülni terveit,ne fuvalkodhasson fel! (Szela.)
10 A körülöttem ólálkodók fejére zúduljonaz a nyomorúság, amit ajkuk felidéz!
11 Hulljon rájuk tüzes parázs,taszítsd őket vizes gödrökbe,hogy föl ne kelhessenek!
12 Ne maradjon mega rágalmazó a földön,az erőszakos embertüldözze gonoszsága,míg össze nem roskad!
13 Tudom, hogy az Úr felkaroljaa nyomorultak ügyét,a szegények jogát.
14 Csak az igazak magasztalják nevedet,a becsületesek maradnak meg színed előtt.