1 A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Ó, Urunk, mi Urunk!Mily felséges a te neved az egész földön,az égen is megmutattad fenségedet!
3 Gyermekek és csecsemők szája által isépíted hatalmadat ellenfeleiddel szemben,hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
4 Ha látom az eget, kezed alkotását,a holdat és a csillagokat,amelyeket ráhelyeztél,
5 micsoda a halandó – mondom –,hogy törődsz vele,és az emberfia, hogy gondod van rá?
6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél,dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.
7 Úrrá tetted kezed alkotásain,mindent a lába alá vetettél:
8 a juhokat és marhákat mind,még a mezei vadakat is,
9 az ég madarait, a tenger halait,amelyek a tenger ösvényein járnak.
10 Ó, Urunk, mi Urunk!Mily felséges a te neved az egész földön!